Ez a poszt egy kicsit ilyen sztorizgatós lesz. Szóval van 3 kurzusom is,(amúgy 4-5 de azokról később) abból kettő bejárós, egy pedig online konzultációs. A konzultációs kurzusom egy filozófia kurzus, hetente, két hetente van online és nem online konzultációs órám a tanárral, és megbeszéljük a fejlődésem és a haladásom. Itt Senecáról és a politikai életben betöltött szerepéről írok, illetve, a Sztoikus filozófiáról. Egészen jó. A végén pedig egy beadandó esszével zárok.

A másik két óra izgalmasabb, oda járok folyamatosan órákra, az egyik egy intenzív kurzus, arról fog születni majd egy blogposzt mert életem talán legjobb kurzusa eddig, és méltónak tartom írni róla. A másik normál kurzus beülünk ott ülünk két órát és a Német kultúráról, filozófiáról, zenéről, történelemről, mindenről tanulunk tényleg egy nagyon sokoldalú kurzus ki is fejtem mindjárt.

De hogy megválaszoljam a címben feltett kérdést, A kurzusok nagy részénél ahogy láttam, a teljesítés feltétele egy prezentáció, az órán való megjelenés, és a végén vizsga, vagy pedig beadandó esszé. Ezt a tipikusan angol nyelvű internacionális kurzusokra értem. Persze nem mindegyiknél ez a helyzet, de amikor nézegettem a kurzusokat akkor sok helyen ezt láttam.

Na most, hogy néz ez ki a gyakorlatban? Igazából nem egy rossz kitaláció, hogy ezt várják el a hallgatóktól, egyrészt fejlődik az idegen nyelven történő prezentációs képességünk. Amire otthon nem igazán van lehetőség. Ráadásul, új szakmai, vagy nem szakmai szókincset is megtanulunk. Ami egyébként meglepő... angolul prezentálni. Angolul kommunikálok itt a mindennapokban, de amikor az első prezentációmat kellett abszolválnom meglepődtem, hogy nem volt annyira jó mint ahogy terveztem, nem voltam annyira folyékony és éreztem egy kis stresszt 20-30 ember előtt előadni.

De mivel más kurzusoknál is így kell teljesítenem, és megfigyelhettem magamon, hogy mik voltak a gyengepontjaim, megfigyelhettem rajtam kívül hogy csinálja egy csomó ember. És már most tudom, hogy a következő alkalommal jobb leszek. Igen szóval ez is egy jó dolog, a tanárok egyébként teljesen intelligensek nem szólnak bele a prezentáció közbe. Tehát igen, figyelem ahogy mások adnak elő, és ez tök jó mert egy csomó stílust, más országból érkezők stílusát is láthatom. Az előadás/prezentáció után a tanár általában kiegészíti vagy summázza az elhangzottakat.

Visszatérve a hétfői sokoldalú kurzusomra. A tanár kiadott egy nagyon hosszú listát, és mindenki választott egy híres német történelmi alakot, festőt, zenészt, történészt filozófust, művészt akárkit a listából. És minden órán előadnak a hallgatók és a tanár megtart egy órát. Így tényleg sok mindenről hallunk, és tanulunk is. Én is hamarosan előadok Carl Spitzweg festőt választottam magamnak! Mert én is egy művész vagyok. Majd megírom hogy sikerült.


N.Szilveszter